04.04.2019

A „menekültválság“ után

Hogyan változott az európaiak migrációval kapcsolatos hozzállása? Itt az új FES-tanulmány az eredményekkel.

A küszöbön álló európai parlamenti választások egyik legdominánsabb és legfontosabb témája a migráció – valamint a vita a helyes megoldásokról. Míg sok uniós polgár erősebben koncentrálna a biztonsági kérdésekre, például a határvédelemre vagy a kiutasítások végrehajtásának szigorítására, az emberek másik csoportja a veszélyeztetett vagy kiszolgálattatott helyzetben lévőkkel szembeni humanitárius kötelezettségeket hangsúlyozza.

Ezek a vélemények jól mutatják a kontinens megosztottságát a kérdéssel kapcsolatban. De a válság valóban megváltoztatta az európaiak migrációval kapcsolatos hozzállását? És Európa ténylegesen megosztottabb, mint bármikor?

Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik Messing Vera és Ságvári Bence új tanulmánya („Még mindig megosztott, de nyitottabb – A migrációval szembeni európai attitűdök a menekültválság előtt és után“), melyet a FES megbízásából készítettek. A tanulmány az Európai Társadalmak Összehasonlító Vizsgálata (European Social Survey) adataira támaszkodva lefedi a 2002-2017 közötti idősort, és külön figyelmet szentel a 2015/16-os menekültválságot közvetlenül megelőző és az azt követő időszakra.  A tanulmány a migrációs észlelések határokon átnyúló különbségeit kutatja – részben nem várt eredményekre jutva.

Fontos tanulság, hogy Európában a migrációval kapcsolatos attitűd a legtöbb országban a 2015-ös menekültválság óta általában pozitív irányban változott. Az elutasítási ráta 2014/15 (a menekülthullám csúcsa) és 2016/17 (a menekültek számának csökkenése) között 15%-ról 10%-ra csökkent. Ebből következik, hogy a többség a populisták migrációt elutasító álláspontját és az általuk szorgalmazott vitákat nem támogatja. De az egyre hangosabb migrációellenes narratívák sem vezetnek a migráció nagyobb elutasítottságához. Az emberek a legtöbb európai országban nem félnek a bevándorlóktól, hanem pozitívak velük szemben. Portugália, Belgium, az Egyesült Királyság és Írország még az átlagosnál is pozitívabb és nyitottabb irányban változtak. A másik oldalról viszont a magyarok lettek szignifikánsan negatívabbak és elutasítóbbak a migrációval szemben.

További tanulságokért és az ajánlásokért olvassa el a teljes beszámolót

Friedrich-Ebert-Stiftung
Budapest

Levelezési cím:
Friedrich-Ebert-Stiftung
Pf. 141
H-1461 Budapest

Irodai cím:
Fővám tér 2-3.
H-1056 Budapest

+36-1-461-60-11
+36-1-461-60-18

fesbp(at)fesbp.hu

Kapcsolat és munkatársak


ugrás a lap tetejére